Mindenkinek add meg a magáét és tartózkodj a jogtalanságtól.
Aquinói Szt. Tamás
Saját és családom testi épsége, biztonságának védelme kivétel nélkül mindenkit foglalkoztató kérdés. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 2013-ban módosított jogos önvédelemről szóló törvénye a jelenleg irányadó hivatkozási alap.
Hol van a jogosság határa amikor veszélyben érzem az életem? A jogos önvédelem önbíráskodássá vagy retorzióvá válik ha a rám támadó embert a nálam önvédelmi célból tartott 8cm pengehosszúságot meg nem haladó késemmel megsértem? Eleget tettem a kitérési kötelezettségemnek? és még számtalan kérdés merül fel, amelynek megválaszolásához a törvény ismerete szükséges.
2013. július 1-jén lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv módosítása (2012. évi C. törvény), amely “a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. Ez különösen olyankor lehet indokolt, amikor a megtámadott személytől fegyverrel akarják megszerezni a vagyontárgyait, vagy amikor éjjel jogtalanul behatolnak valakinek a lakásába, illetve a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja ezt a feltételezést.”
- Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
- Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
- A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
-
- a) azt személy ellen
- éjjel,
- fegyveresen,
- felfegyverkezve vagy
- csoportosan követik el,
-
- b) az a lakásba
- éjjel,
- fegyveresen,
- felfegyverkezve vagy
- csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy
-
- c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
- Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
- megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
A jogosan védekező olyan közvetlenül fenyegető támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. A jogos védelem nem minden esetben önvédelem. A védelmi cselekményt bárki kifejtheti, nem csak a megtámadott. A kifejtett erőszak egyetlen korlátja az arányosság elve, azaz a védelmi cselekménynek arányosnak kell lennie a támadással, de ezen belül akár a valaki életére törő támadó megölése is jogszerű lehet.
A támadás mindig aktív cselekedet. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől avagy folytatásától. Ha a fenyegető kijelentés egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba, akkor viszont jogos védelemről nem lehet szó.
Nagyon fontos elem, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Az erőszak önmagában nem feltétlenül jogtalan.
Nem jogtalan a támadás, ha:
- Jogszabály engedélyezi.
- Végszükség vagy jogos védelem esetében
- Házi fegyelmezési jog gyakorlása közben kerül rá sor.
Amennyiben azonban a támadó, és a védekező egyaránt jogtalanul jár el, jogos védelemre egyikük sem hivatkozhat. Verbális provokáció nem zárja ki a jogos védelmi helyzetet.
(forrás: MTI, HVG, Wikipedia)
