Ez a széles pengéjű vágószerszám nevét egy spanyol eredetű szó becézett alakjáról kapta. A „macho” azaz (erős) férfira illetve a kőtörő kalapácsra utalnak vele. Ez a tipikusan 32,5 – 45 cm hosszúságú és nem több mint 3 mm vastagságú pengével ellátott kés a tropikus és szubtropikus országokban a mindennapi életet megkönnyítő szerszám.
Nélkülözhetetlen segítség mezőgazdasági munkák során (pl. cukornád vágása), utak és infrastruktúra kiépítésénél a sűrű dzsungel növényzetének kiirtására. Nélkülözhetetlen a ház körüli munkák elvégzése során és fontos segítség a konyhában.
A Machete veszélyes, az ember életének kioltására is alkalmas eszköz! Ennek ellenére használatát más éles, pengével ellátott eszközzel egyetemben már egészen kis kortól (akár 1 éves kor előtt) tanítják a harci vagy mezőgazdasági kultúrával rendelkező társadalmakban.
A Machete mint harci eszköz/fegyver is kiválóan alkalmazható. Számtalan történelmi visszaemlékezés és archív felvétel bizonyítja létjogosultságát lázadások, felkelések és világháborúk meghatározó ütközeteiben betöltött halálos funkciója okán. Például az alábbi esetekben:
- 1762-ben Nagy-Britannia Királyságának csapata a 7 éves háború során a havannai csatában került összetűzésbe a machetevel felfegyverzett gerillákkal;
- a nem hivatalosan MACHETEROS-nak nevezett Puerto Rico-i Boricua Popular Army katonái használták (sokan cukornád ültetvények munkásaiként dolgoztak);
- a II. Világháború alatt az önkéntes amerikai filippínó fiatalokból álló TABAK divízió BOLO zászlóalja is a fegyverről kapta nevét (levél alakú penge);
- machete ikonikus szerepet töltött be a 100 napig tartó Ruanda-i népirtás során 1994-ben.
Kulturális szempontból is fontos szerep jut a Machete-nek. A teljesség igénye nélkül:
- Angola nemzeti zászlajának központi motívuma;
- a brazil harci tánc, a Maculelê, és a speciális mexikói tánc, a Danza de los Machetes kelléke;
- Közép-Amerikában, a babona szerint, csak egy derékon függő machete óvhatja meg az embert a fekete sátáni kutyától, a cadejo negro-tól.
A Machete készítésekor az alapanyag és a penge formájának kialakítása egyaránt fontos. A 19. században a leghíresebb és a legjobb minőségű macheteket a Collins Company of Collinsville készítette Latin-Amerika és a Karib-tenger spanyol fennhatóságú térségeiben. 1845-ben már „Collins”-nak neveztek minden jobb minőségben készült machetet. Az 1950-es évektől, a sorozatgyártás megjelenése a minőség rovására ment. Manapság, a modern, gyárilag készített machete igen egyszerű felépítésű: egy pengéből és egy egyforma vastagságú, lapos acéllemezből készült nyakból áll, amely egy egyszerű, műanyagból vagy fából készült markolatban végződik. A vásárló pedig saját igénye és elképzelése alapján élesíti és formálja a pengét egy reszelő segítségével. Alkalmanként csak egy egyszerű késtartó zsinórt hurkolnak köré, ellenben azokban a régiókban, ahol a machete megbecsülésnek és tiszteletnek örvend, a tulajdonosok dekoratív és egyéni bőrtokban tartják és viselik.
Az aránylag vékony penge esetén igen fontos a keménység, az acél edzettségének foka, míg az él másodlagos szerepet kap. Összehasonlítva más késekkel, a machete pengéje maximális keménységűre edzett ezért kevésbé csorbul és törik. Éle könnyebben formálható azonban kevésbé tartja meg élességét. A legtöbb rozsdamentes acélból vagy karbonacélból készült machete azonban érzékeny és könnyen törik ismétlődő (össze)ütközés esetén.
A Machete kések családja igen gazdag. Változatos és gazdag formavilága országonként, kultúránként és történelmi koronként igen eltérő. Általánosságban elmondható, hogy átmenetet képeznek a kések és a balták között.
A fém eszközök feltalálása előtt a vadászok és a harcosok fából, kőből (pl. obszidián) és csontokból készítettek vágószerszámot maguknak.
Az első fémből (bronzból majd vasból) készült macheteket bronzkori leletek között találták. Főként növények, faágak felaprítására és vágására használták azonban fegyverként is alkalmazták. A rituális célokra használt darabok pedig sok esetben szimbolikus jelentéssel bírtak. Az egyiptomi és a görög khopesh a marha lábának formájáról kapta nevét (már ha hihetünk a legendáknak). Általában a mívesebb, értékesebb darabok maradtak fent jobb állapotban az utókor számára, hiszen ezek a fegyverek királyok, uralkodók tulajdonaiként és hatalmuk szimbólumaként kerültek a sírokba.
A billhook néven ismert görbített pengéjű kést a mai napig többnyire a mezőgazdasági munkák során használják Nyugat-Európa országaiban. A modern machetek számos régi katonai fegyver jellegzetességét hordozzák magukon. A középkori Európában használt falchion (hegye felé szélesedő, rövid görbe kard), a Perzsa görbe élű hosszú kard (handzsár) vagy a kínai dao jellegzetes vonalai visszaköszönnek a napjainkban gyártott machetek formavilágában.
A modern kor machetei a teljesség igénye nélkül:
- A panga vagy tapanga, amely Kelet és Dél-Afrikában használatos és a ruandai mészárlás hírhedt fegyvereként tartják számon.
- bolo machete, amely a filippínók által kedvelt kés, kifejezetten a még hatékonyabb vágásra lett kifejlesztve.
- Az iták a bolo kés egy hosszabb és hegyesebb fajtája, amelyet a spanyol gyarmati hatalmak elleni Filippínó Forradalom harcosai használtak. Később a II. Világháború során a japán megszállók ellen harcoltak vele a filippínó gerillák. A filippínó harcművészetben, az eskrimában is ismert használata.
- A kukri machete Nepálban, míg a parang és a golok Malajziában és Indonéziában használt machete fajták.
- facón a brazil őslakosok által használt kés, amely szó szerint „nagy kés”-t jelent.
Napjainkban, csak férfiakból álló tánccsoport adhatja elő a Machete Táncot, amelyben a felek összeütik fegyvereiket (ily módon szimulálva egy vérre menő küzdelmet). - A taiga, orosz eredetű machete, amely egyesíti a macheték, a fejszék, a kések, a fűrészek és az ásó funkcióit. A katonai légi és speciális erők (a Spetsnaz-ot is beleértve) fegyvere.
Napjainkban a világ legjelentősebb machete exportőre Kolumbia.